Állapot...

Mostanában, ha valakivel találkozom (ritka), vagy ha telefonon felhív  (gyakori)  az első kérdés (szinte mindig) ez: Hogy vagy/vagytok? A kérdés egyszerű,  de a korrekt, pontos válasz jóval nehezebb.Így a percdíjat csökkentendő ez a válasz (ez is szinte mindig): Kösz jól, tényleg.És ez nagyjából igaz is.Pedig keresem, kutatom miért is ne érezném jól magam mert közben tudom, hogy ez a jólérzemmagamság másokat sérthet (általában attól érezzük fitten magunkat, ha másoknak panaszkodunk és így mástól is ezt várjuk el (Freud!:)), de tényleg, nincs okom panaszkodni.Kegyelmi állapot!(Vajh meddig tart, hehe?:)
Illetve egy gond azért akad.De ezt Varró Dani korábban már hajszálpontosan megírta, imígyen:

"Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
valahogy mégis elfelejteni,
leírod, aláhúzod, kiragasztod,
szamárfülecskét hajtogatsz neki,

kisimítod, odateszed a székre,
az ágy mellé, hogy szem előtt legyen,
leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre,
elalszol, elfelejted, hirtelen

eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod,
a szíved közben összevissza ver,
sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad,

kihúzod, megtapogatod, de mindjárt
el is teszed, és ráhúzod a cipzárt -
mikor megnyugszol, akkor veszted el."

Nos, erről van itt nagyba' szó (látszik, semmi sem tökéletes), de egy telefonba mégsem verselhetek örökké.

Így hát marad a rövid válasz: Kösz jól (el)vagyok!:)

Apropó...

Egy kissé szomorú apropó okán, több év után belenéztem a saját blog kreálmányomba.Érdekes, néhol tanulságos utazás volt. Volt, amire emlékeztem és olyan is volt, amire nem.Hullámok, hol fent, hol lent...
És persze itt is, blogilag is, igazul szól a költő (nevezetesen József Attila:)):
"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret,
mivel a semmiben hajóz
s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,
mert álmaiban megjelent
emberi formában a csend
s szivében néha elidőz
a tigris meg a szelid őz."
Ámen.:)

VDGG.

Örök.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=1544270790850224847#editor/target=post;postID=6290567657154296585

Express Ifjúsági Tábor...

Valaha volt egy ilyen nevű intézmény, hetvenes évek.'71-ben , testnevelő tanárunk vezetésével kiérdemeltük, hogy kilencen -három lány, hat fiú- a Nógrádverőce-i ilyesféle táborban tölthessünk el egy hetet.Soha nem rajongtam az ilyen szervezett izékért, de ez szuper volt, máig emlékezetes maradt, több okból is.
A tábor területén működött egy éjszakai bár, élő zenével, a méltánytalanul (:)) elfeledett Victória zenekar játszott itt esténként, saját számaik nem voltak, feldolgozosákat adtak elő.A tábor nemzetközi jellegű volt, voltak NDK-sok, csehek,, bolgárok, lengyelek.Az NDK-s lányokrámenősek, ezzel szemben a lengyelek szépek voltak. Így esett hogy egypáran fiúk a lengyel lányokkal töltöttük az időt a bárban.Abban az időben a Christy-től a Yellow River és a CCR-től a Have you ever seen the Rain volt a sláger.Én ezeket a számokat tánc címén mindig végig csókolóztam egy nagyon szép, hosszú barna hajú, lengyel lánnyal, és basszus, ezekre a csókokra még ma is emlékszem.
https://www.youtube.com/watch?v=Gu2pVPWGYMQ

Zene...

Van néhány kedvenc hangszerem.Az első a basszusgitár, de jöhet a gordonka, a fuvola no és -ofcourse- a mellotron is.
Most legyen a fuvola, anno rongyosra hallgattam ezt a számot.
https://www.youtube.com/watch?v=Esp_hOlFqiM

Görög...

Semmi különös
attól az érzéstől eltekintve hogy
álomban történt:
az álmon kívül
az öreg peronra
egy üveg fagyasztott tejet tettek
anélkül hogy valaki látta volna
a tejest.
Erre a lépcsőre emlékszel?
Hogy mentünk fel rajta sietve
mind a hárman
rég volt
a jövőben.
/Jannisz Ritszosz/

Szombat...

Lenyírtam a füvet, szép lett a kert.Maradék, élő barátom nem régen ment el, a többiek (hárman) már valahol máshol, a felfoghatatlan valahol élik, reményeim szerint, immár gondtalan életüket...Örülök, hogy a maradék egy most boldog, ettől én is az vagyok.Borges-t olvastam, fantasztikus mondatok, gondolatok, igaz -és ettől ritka- tiszta, becsületes ember, mutatóban vannak, voltak ilyenek.
Most sör és zene, minden rendbenlévőnek tűnik (pedig hát persze, hogy nem az), lehetne könnyebb ez a nyamvadt élet, de ma tojok rá, itt és most jó élni.Éljen a pillanat!