Állapot...

Mostanában, ha valakivel találkozom (ritka), vagy ha telefonon felhív  (gyakori)  az első kérdés (szinte mindig) ez: Hogy vagy/vagytok? A kérdés egyszerű,  de a korrekt, pontos válasz jóval nehezebb.Így a percdíjat csökkentendő ez a válasz (ez is szinte mindig): Kösz jól, tényleg.És ez nagyjából igaz is.Pedig keresem, kutatom miért is ne érezném jól magam mert közben tudom, hogy ez a jólérzemmagamság másokat sérthet (általában attól érezzük fitten magunkat, ha másoknak panaszkodunk és így mástól is ezt várjuk el (Freud!:)), de tényleg, nincs okom panaszkodni.Kegyelmi állapot!(Vajh meddig tart, hehe?:)
Illetve egy gond azért akad.De ezt Varró Dani korábban már hajszálpontosan megírta, imígyen:

"Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
valahogy mégis elfelejteni,
leírod, aláhúzod, kiragasztod,
szamárfülecskét hajtogatsz neki,

kisimítod, odateszed a székre,
az ágy mellé, hogy szem előtt legyen,
leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre,
elalszol, elfelejted, hirtelen

eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod,
a szíved közben összevissza ver,
sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad,

kihúzod, megtapogatod, de mindjárt
el is teszed, és ráhúzod a cipzárt -
mikor megnyugszol, akkor veszted el."

Nos, erről van itt nagyba' szó (látszik, semmi sem tökéletes), de egy telefonba mégsem verselhetek örökké.

Így hát marad a rövid válasz: Kösz jól (el)vagyok!:)

Apropó...

Egy kissé szomorú apropó okán, több év után belenéztem a saját blog kreálmányomba.Érdekes, néhol tanulságos utazás volt. Volt, amire emlékeztem és olyan is volt, amire nem.Hullámok, hol fent, hol lent...
És persze itt is, blogilag is, igazul szól a költő (nevezetesen József Attila:)):
"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret,
mivel a semmiben hajóz
s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,
mert álmaiban megjelent
emberi formában a csend
s szivében néha elidőz
a tigris meg a szelid őz."
Ámen.:)