Falu...

10. éve élek falun, korábban mindig városban vegzáltam, de ennek speciel és tkp. semmi köze a témához, vegyük úgy, hogy ez egy elhagyható semmitmondó tény közlés...
No szóval, a falusi élet produkál néha furcsa dolgokat, az én számomra, eddig, inkább pozitívakat, mint ellenkezőleg..., néha, forróbb nyári napokon, amikor rám tör a szociális együttlét (akolfeeling) iránti -amúgy ritka- vágy, lemegyek a falu kb. négy db igazi kocsmáinak egyikébe, életmentő söröm elfogyasztására, ilyenkor mindig szórakoztató élményekben van részem..., itt találkozhatok a falu -többnyire iszákos, munkakerülő- kemény magjával, a minél nagyobb a házam/telkem/autóm annál inkább hangos vagyok hülye, időszakos betelepültjeivel, kiváló alkalom ez arra, hogy -ha az embernek erre ingerenciája van- szociológiai felméréseket végezzen..., a legviccesebb az, amikor összetévesztenek valakivel, ez gyakran és többnyire szok, hol szegény Déri Jánossal kavarnak össze -a vicc az, hogy vele ismertük is egymást-, hol meg Heilig zenész úrral..., ilyenkor el kell mondanom, hogy miért tűntem el a képernyőről (hogy már rég meghaltma az senkit nem zavar), vagy éppen arról kell beszámolnom, hogyan boldogulok az új CD-mel, satöbbi és egyebek, én persze örömmel és készségesen válaszolok...,a megszólítás szigorúan Művész Úr, a diskurzus végén pedig hol én fizetem a sört/fröccsöt, hol a kérdező maga, hangulat és alkoholfok kérdése az egész..., az egészben az sem zavar, hogy nem is rám kíváncsiak, le van tojva, de nem?...